Szegedi Herman Ottó Horgászegyesület

Alapítva: 1934.

Alapszabály

Alapszabály

Kelt: Szeged, 2014. június  28. napján

 

A SZEGEDI HERMAN OTTÓ HORGÁSZEGYESÜLET

Alapszabálya

 

– MMXIV –



  1. I. FEJEZET

Az Egyesület közgyűlése elhatározta, hogy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil törvény), és a Polgári Törvénykönyvről szóló törvénynek megfelelően az alábbiak szerint módosítja, illetve egységes szerkezetbe foglalja az Egyesület Alapszabályát.

AZ EGYESÜLET NEVE, CÉLJA ÉS FELADATA

1.§

(1)   Az egyesület neve:                    SZEGEDI HERMAN OTTÓ HORGÁSZ EGYESÜLET

(2)   Az Egyesület rövidített neve: HOHE

(3)   Az egyesület székhelye: 6725 Szeged, Szentháromság u.. 63.

(4)   Az egyesület vízterületeit:         az I.-es SZÁMÚ MELLÉKLET tartalmazza

Az egyesület jogi személy, képviseletére az elnök jogosult.

(5)   Az egyesület tagja a Horgászegyesületek Csongrád Megyei Szövetségének:

(6)   Az egyesület pártoktól független társadalmi szervezetként működik, azoktól támogatást nem kap és nem fogadhat el, országgyűlési képviselő jelöltet nem állíthat és nem támogathat.

(7)   Az egyesület pecsétje: 35 mm átmérőjű körben középen egy horog és a kör szélén - körbe írva Szegedi „Herman Ottó” Horgászegyesület 1934.

AZ EGYESÜLET CÉLJA, FELADATA

2. §

(1) A horgászsport fejlesztése, népszerűsítése, a horgászok részére horgászati lehetőség biztosítása.

(2) A tagoknak a természet szeretetére és védelmére nevelése.

(3) A horgászat, a horgászsport népszerűsítése a fiatalok körében.

(4) Tevékenysége hozzájárul a táj, a természetes élőhelyek megóvásához, megőrzéséhez, ezen értékek megtartására neveli a következő generációkat.

 

3. §

 

(1) Az egyesület a 2. §-ban meghatározott célok megvalósítása érdekében:

a)   Biztosítja tagjai számára a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket.

b)   Anyagi lehetőségeihez mérten telepítést végez vízterületén.

c)   Biztosítja a halállomány védelmét, anyagi lehetőségeinek megfelelően gondoskodik saját kezelésében lévő vízterületek vízminősége és a természeti környezet

védelméről, továbbá biztosítja a horgászatra vonatkozó jogszabályok, az országos és

helyi horgászrend betartását.

d)   Az egyesület céljainak megvalósítása és gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet végezhet a jogszabályi kereteken belül, pl. saját és más horgász szervezetek területi /éves, heti, napi, stb./ jegyet, valamint egyesület logójával emblémázott horgász ruházatot, kiegészítőket és ajándéktárgyakat forgalmazhatja.

e)   Az egyesület az általa szervezett horgászversenyeken reklámtevékenységet folytathat.

A reklámtevékenységből származó bevételt a horgászsport támogatására fordítja.

f)    Az egyesület a tulajdonában lévő területeken reklámtevékenységet folytathat, a reklámtevékenységből származó bevételt területfejlesztésre és halasításra használja fel.

g)   Lehetőséget biztosít tagjai és leendő tagjai számára a horgászattal összefüggő ismeretek megszerzésére, gyarapítására.

h)   Halfogó versenyeket, előadásokat rendez igény szerint.

Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel.

Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

 

Az Egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint városi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

  1. FEJEZET

AZ EGYESÜLET TAGJAI, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

4. §

1. Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják. Az Egyesületi tagság formái:

a) rendes tagság,

b) ifjúsági tagság,

c) tiszteletbeli tagság,

d) pártoló tagság.

2. Az Egyesület rendes tagja lehet az a személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság, aki a belépési nyilatkozatban az Egyesület Alapszabályát elfogadja, és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja.

Az Egyesület ifjúsági tagja (14-18 éves korosztály) igénybe veheti az egyesület és horgászszervezetek által biztosított kedvezményeket.

Az Egyesület tagjává választást a jelölt a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával kérelmezheti. A belépési nyilatkozatot az Egyesület alelnökének kell benyújtani. A kérelmet az alelnök terjeszti az Elnökség elé, és az Egyesület rendes tagjává választásról az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt.

Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes aktivitás útján gyakorolják.

5. §

Az Egyesület rendes tagjainak jogai:

a) részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén;

b) tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen;

c) szükséges feltételek teljesülése esetén- bármely egyesületi tisztségre választhatnak és megválaszthatók;

d) Állami horgászjegyet igényelni, ennek birtokában területi engedélyt váltani és horgászni az azon megjelölt vízterületeken. Az egyesület vízterületeire területi engedélyt csak az válthat, aki a váltás időpontjában az adott évre az egyesületi tagdíjat már befizette.

e) jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein;

f) igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket;

g) a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.

 

Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei:

a) kötelesek megtartani az Alapszabály, az SZMSZ és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;

b) kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;

c) A közgyűlés által megállapított tagdíj és egyéb díjak befizetése.

d) A horgászatra vonatkozó jogszabályok, országos és helyi horgászrendek betartása és betartatása.

e) Az egyesület vagyonának, a víz– és halállomány, továbbá a természeti környezet védelme.Az egyesület eredményes működésének előmozdításában, a célkitűzések megvalósításában való tevékeny közreműködés.

f) A tag köteles segítséget nyújtani az intézkedő halőrnek.

3. Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet – az Elnökség felkérése alapján – az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit elsősorban támogatja.

A tiszteletbeli taggá választásra az Egyesület Elnöksége tesz javaslatot a Közgyűlés számára. Ilyen javaslat előterjesztését az Egyesület tagjai is kezdeményezhetik.

A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meghívhatóak. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs. A tiszteletbeli tag részt vehet a Közgyűlésen.

Az Egyesület keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek tiszteletbeli tisztségre választhatóak (tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társelnök).

 

4. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a jogi személy, illetve társadalmi vagy gazdálkodó szervezet  aki, illetőleg amely készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására.

A pártoló tagok felvételéről az Elnökség dönt. A jogi személy tag jogait képviselője útján gyakorolja.

A pártoló tag, illetve képviselője részt vehet az Egyesület testületi ülésein, nincs szavazata, tisztség viselésére nem választható, tagdíjat nem kell fizetnie.

5. A tagsági viszony megszűnik:

a) a tag kilépésével, amelyet az Elnökséghez kell írásban bejelenteni;

b) a tag kizárásával: Az Elnökség bármely tag indokolt írásbeli kezdeményezésére kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki (amely) tevékenységével, mulasztásával akadályozza az Egyesület céljainak megvalósítását. A kizárás oka lehet, ha a tag az Egyesületnek anyagi kárt okoz, jó hírét sérti, nem nyilvános információit illetéktelenek tudomására hozza. A kizárásról  a döntést a fegyelmi bizottsági eljárás lefolytatását követően  a taggal 8 napon belül írásban kell közölni. A döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni, melyet a Közgyűlés soron következő ülésén bírál el. Az Elnökség kizárásról szóló döntésének jogerőre emelkedéséig az érintett tagsági jogait nem gyakorolhatja;

c) a tagdíjbefizetés (befizetés határideje: tárgyév december 01.) két éves elmulasztása miatt (a felszólítás után a kitűzött 90 napos határidő eltelte után, a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozattal) az Elnökség törléssel törölheti;

d) a tag halálával, a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével.

 

  1. FEJEZET

AZ EGYESÜLET SZERVEI

6. §

 

(1)                  A közgyűlés

(2)                  A vezetőség

(3)                  Az elnökség

(4)                  Az ellenőrző  bizottság

(5)                  A fegyelmi bizottság

(6)                  A jelölő bizottság

(7)                  Állandó és eseti bizottságok

(8)                  A (2) – (7) bekezdésekben felsorolt szervek tagjává csak büntetlen előéletű egyesületi tag választható.

A KÖZGYŰLÉS

7. §

(1)   A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület döntéshozó szerve. A Közgyűlésen a természetes személy tagok személyesen, a jogi személy tagok képviselőjük útján vesznek részt. Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés, az egyesületi élet minden kérdésében dönthet.

(2)   A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a./ Az egyesület alapszabályának a jelenlévő tagok ¾-es szótöbbségével, a fegyelmi szabályzatának és horgászrendjének elfogadása és módosítása a jelenlévő tagok szótöbbségével.

b./ Az egyesület tisztségviselőinek, az elnökség, a vezetőség, az ellenőrző és a fegyelmi bizottság valamint a jelölő bizottság tagjainak megválasztása, illetve visszahívása, továbbá a megyei küldöttközgyűlésbe a küldöttek megválasztása titkos szavazással.

c./ A vezetőség, az elnökség, az ellenőrző és a fegyelmi bizottság éves beszámolójának megtárgyalása és elfogadása.

d./ Az egyesület éves költségvetésének, zárszámadásának és vagyonmérlegének elfogadása.

e./ Az éves tagdíj,  területi engedélyek ára, és egyéb fizetési kötelezettségek mértékének megállapítása.

f./ Döntés az egyesület megszűnésének kimondásáról, vagy más egyesülettel való egyesülésről.

g./    A vezetőség jogszabályba vagy alapszabályba ütköző határozatának megsemmisítése.

h./ Dönt ingatlan vételéről, illetve az egyesület tulajdonában lévő ingatlanok átruházásáról.

i./  Az f. és h. pontok esetében a szavazati joggal rendelkező tagok ¾-es szavazattöbbsége kell.

8. §

(1) A közgyűlés legalább évente egy alkalommal ülésezik, míg 5 évente tisztújító közgyűlést kell tartani. A közgyűléseket minden év március 31.-ig, lehetőség szerint vasárnapi napon kell megtartani. A közgyűlést az egyesület székhelyén illetőleg a tagság nagy létszáma miatt külső helyszínen is meg lehet tartani.

A közgyűlést a rögzített napirenddel az elnök hívja össze és vezeti le a vezetőség határozata alapján, a kitűzött időpont előtt legalább 8 nappal az írott és elektronikus sajtóban megjelent, továbbá az egyesület irodájában közterületről jól látható helyen kifüggesztett tájékoztató útján. A közgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen a szavazásra jogosult tagok több mint fele jelen van. Ha a közgyűlést annak határozatképtelensége miatt el kell halasztani, a levezető elnök az eredeti időpontot követő húsz perc utáni időpontra ismételten összehívhatja. Ezt a lehetőséget a meghívóban jelezni kell. Az ismételten összehívott közgyűlés – az eredeti napirendi pontokkal – a megjelent tagok létszámától függetlenül határozatképes.

A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve az éves beszámolót, amelyet egyhangúlag fogadnak el. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ha másodszorra is szavazategyenlőség áll fenn, akkor az előterjesztést elvetettnek kell tekinteni. Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.

A határozathozatal egyszerű szótöbbséggel történik. Elfogadottnak (megválasztottnak) tekinthető az a javaslat mely a legtöbb szavazatot, de legalább, a jelenlévők szavazatának felét +1 fő, megkapta. A létszámra vonatkozóan, a jelenlévő, szavazásra jogosultak száma az irányadó.

A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

(2) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

(3) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást –, illetve

d) az a)–c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

(1) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

A Közgyűlés, Elnökség, Ellenőrző Bizottság üléseiről minden esetben (írott és elektronikus) jegyzőkönyv esetenként hangfelvétel és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület irodavezetője látja el.

 

(2)   Össze kell hívni akkor is, ha azt:

a./    a bíróság elrendeli,

b./    a tagok 10 százaléka az ok és a cél megjelölésével írásban kéri,

c./    az ellenőrző bizottság kezdeményezi,

d./    az elnökség szükségesnek tartja,

e./    a vezetőség szükségesnek tartja,

f./     az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,

g./    az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy

h./    az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

(3)  A közgyűlésen két fő szavazat számlálót, jegyzőkönyvvezetőt és két fő jegyzőkönyv hitelesítőt kell választani.

A közgyűlési jegyzőkönyvet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítők írják alá.

A vezetőségi és elnökségi ülés jegyzőkönyvét a levezető elnök készíti el és írja alá.

 

A VEZETŐSÉG

9. §

 

(1)      Az egyesület általános hatáskörű végrehajtó szerve a vezetőség, amely a közgyűlésnek tartozik felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Két közgyűlés között irányítja az egyesület munkáját.

(2)      A vezetőség 30 főből áll.

A vezetőség tagjai az egyesületben más tisztséget nem tölthetnek be.

(3)      A vezetőség hatáskörébe tartozik különösen:

a./ Kitűzi a közgyűlés időpontját és meghatározza annak tárgysorozatát.

b./ Az egyesület törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása.

c./ Gazdálkodás a költségvetés keretein belül, a költségvetés rovatai közötti átcsoportosítási   jog gyakorlása, ill. átruházása elnökségi hatáskörbe.

d./ A területi engedélyek fajtáinak, darabszámának megállapítása.

e./ Eseti bizottságok létrehozása, feladataik meghatározása, beszámoltatásuk.

f./ A közgyűlési határozatok végrehajtása.

g./ Versenyek, egyéb rendezvények tartása, lebonyolítása.

h./ Másodfokon dönt a negyedévente esedékes ülésén  a fegyelmi ügyekben.

 

(4)   A vezetőség szükség szerint, de legalább negyedévente egyszer ülést tart, munkájáról évente írásban beszámol a közgyűlésnek.

Rendkívüli ülést kell tartani, ha azt:

a./ a vezetőség tagjainak legalább egyharmada, az ülés okának és céljának megjelölésével írásban kéri,

b./ az egyesület elnöke szükségesnek tartja,

c./ az ellenőrző  bizottság kezdeményezi,

d./ a bíróság elrendeli.

(5)   A vezetőség ülésére az elnökséget, az ellenőrző  és fegyelmi bizottság elnökét valamint a működő szakosztályok vezetőit tanácskozási joggal meg kell hívni.

AZ ELNÖKSÉG

10. §

 

(1)  Az egyesület általános hatáskörű operatív végrehajtó szerve az elnökség, amely a vezetőségnek és a közgyűlésnek tartozik felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Két közgyűlés között koordinálja a vezetőség és az egyesület munkáját, munkájáról évente írásban beszámol a vezetőségnek és a közgyűlésnek.

(2)  Az elnökség 5 főből áll, tagjai:

a./ az elnök,

b./ az általános alelnök,

c./ a gazdasági alelnök,

d./ jogi és ügyrendi felelős,

e./ kommunikációfelelős.

Az elnökség tagjai az egyesületben más tisztséget nem tölthetnek be.

(3)  Az elnökség hatáskörébe tartozik különösen:

a./ A közgyűlés összehívásának,  tárgysorozatainak előkészítése a vezetőség felé.

b./ Az egyesület törvényes és alapszabályszerű működésének operatív biztosítása.

c./ Gazdálkodás a költségvetés keretében, a költségvetés rovatai közötti átcsoportosítási jog gyakorlása, a vezetőségtől átruházott jogkörben.

d./ Állandó és eseti bizottságok munkájának koordinálása.

e./ A közgyűlési és vezetőségi határozatok végrehajtása.

f./ Döntés előkészítés társadalmi aktívák és tisztségviselők jutalmazásáról.

g./ Versenyek, egyéb rendezvények összehangolása.

h./ A halállomány védelmében halgazdálkodási vagy vis-major esetben a horgászrend ideiglenes módosítása.

i./ Döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály nem utal más szerv hatáskörébe.

(4)  Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülést tart.

Rendkívüli ülést kell tartani, ha azt:

a./ az  elnökség tagjainak legalább egyharmada, az ülés okának és céljának megjelölésével írásban kéri,

b./ az egyesület elnöke szükségesnek tartja,

c./ az ellenőrző  bizottság kezdeményezi,

d./ a bíróság elrendeli.

(5)  Az elnökségi ülésére az ellenőrző és a fegyelmi bizottság elnökét, valamint a napirend által érintett bizottság vezetőjét tanácskozási joggal meg kell hívni,

 

ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG

  1. §

1. Az Egyesület felügyelő szerve az Ellenőrző Bizottság, amely 3 főből áll. Az EB tagjait a közgyűlés választja 5 évre Az Ellenőrző Bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak, ha tisztségük ellátására méltatlanná válnak. Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, amely nem lehet ellentétes az Egyesület Alapszabályával.

2. Az ellenőrző bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet az ellenőrzőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

3 Az ellenőrző bizottság tagjai az ellenőrzőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A ellenőrzőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

4 Az ellenőrzőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy az ellenőrzőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.

5. Nem lehet az ellenőrző bizottság tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

6. Nem lehet ellenőrző bizottsági tag az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

7. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet ellenörző bizottság tagja az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

  1. Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni.
  2. Az Ellenőrző Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Egyesület Közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet, jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni.

10.  Az Ellenőrző Bizottság ülései nem nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza.

A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az Ellenőrző Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni – neve feltüntetése mellett – a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az Ellenőrző Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.

 

11.  A Civil törvény 41. §-a alapján:

a) A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

b) A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezetvezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.

c) A felügyelő szerv köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a legfőbb szervet vagy az ügyintéző és képviseleti szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

  • a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
  • a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

d) A legfőbb szervet vagy az ügyintéző és képviseleti szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a legfőbb szerv és az ügyintéző és képviseleti szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.

e) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

A FEGYELMI BIZOTTSÁG

12. §

 

(1)   A fegyelmi bizottság elnökből és 6 tagból áll, akik az egyesületben más tisztséget nem tölthetnek be.

(2)   A közgyűlésnek évente köteles írásban beszámolni tevékenységéről és megállapításairól.

(3)   A bizottság feladata – az elnök döntését követően – a fegyelmi eljárások lefolytatása és a fegyelmi határozatok meghozatala, a fegyelmi szabályzat előírásai szerint.

(4)   A fegyelmi bizottság határozata ellen az egyesület vezetőségéhez 15 napon belül lehet fellebbezéssel élni.

(5)   A fegyelmi bizottság eljárása során fegyelmi szabályzatként az egyesület fegyelmi szabályzatát alkalmazza.

(6)  A bizottság elnöke tanácskozási joggal jogosult részt venni az elnökségi és vezetőség üléseken.

A JELÖLŐ BIZOTTSÁG

13. §

(1)  A jelölő bizottság elnökét és négy tagját a közgyűlés választja

 

(2) A jelölő bizottság tagjai egyidejűleg nem lehetnek az elnökség, felügyelő bizottság tagjai.

 

(3) A bizottság a választási ciklus időszakában figyelemmel kíséri a választott tisztségviselők létszámának változását, a megüresedett tisztségek jelöltjeire javaslatot tesz. A megüresedett tisztségekre a választás az évenkénti beszámoló közgyűléseken valósul meg.

 

(4)  A jelölőbizottság megbízása a beszámolási időszakot követő tisztújító közgyűlés napján a tisztújítás előterjesztésével jár le.  



BIZOTTSÁGOK

14. §

(1) A vezetőség és az elnökség konkrét célra, feladat elvégzésére eseti és állandó bizottságot hozhat létre.

(2) A bizottság elnökét a vezetőség választja meg, tagjait a bizottság elnökének javaslatára az egyesület elnöke kéri fel és bízza meg.

(3) Az egyesület állandó bizottságai:

  1. Halgazdálkodási,
  2. Halőrzési,
  3. Ifjúsági és oktatási,
  4. Természetvédelmi,
  5. Fejlesztési,
  6. Verseny,
  7. Rendezvény.

(4)    Az egyesület állandó bizottságai éves munkaterv alapján végzik munkájukat, az elvégzett munkáról az év végén kötelesek a vezetőségnek írásban beszámolni.

  1. FEJEZET

A TESTÜLETI SZERVEK MŰKÖDÉSE

15. §

(1)   Az egyesület közgyűlés által választott szerveinek –vezetőség, elnökség, ellenőrző bizottság, fegyelmi bizottság, jelölő bizottság és a megyei küldöttgyűlésbe választott küldöttek megbízatása 5 évi időtartamra szól. Időközi választás esetén a megbízás az adott ciklus végéig szól.

(2)   A testületi szervek tagjait egyenlő jogok illetik meg, minden tagnak egy szavazata van.

(3)   A testületi szervek akkor határozatképesek, ha az ülésen a tagok több mint fele jelen van.

(4)   A testületi szervek döntéséhez általában (az ellenőrzési bizottság kivételével, amit a saját ügyrendjükben szabályoznak) egyszerű szótöbbség kell. A többségi határozat eléréséhez a szavazást meg kell ismételni, ha a megismételt szavazás sem hoz, eredményt a döntést el kell napolni.

(5)  A vezetőségi és elnökségi ülést az egyesület elnöke vezeti le, akadályoztatása esetén az általános alelnök, vagy az elnök által megbízott tag.

(6)  A testületi ülésen elhangzottakról vázlatos jegyzőkönyvet és digitális hangfelvételt kell készíteni. A vezetőségi és elnökségi ülés jegyzőkönyvét a levezető elnök készíti el és írja alá.

  1. FEJEZET

AZ EGYESÜLET TISZTSÉGVISELŐI

16. §

(1)   Az egyesület vezető tisztségviselői: az

a./ elnök,

b./ általános alelnök,

c./ gazdasági alelnök,

d./ jogi és ügyrendi felelős,

e./ kommunikációfelelős,

f./ ellenőrző  bizottságának elnöke és tagjai,

g./ fegyelmi bizottságának elnöke.

h./ jelölő bizottságának elnöke.

(2)        Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

(3)        Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

(4)        A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

(5)        Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

(6)        Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

(7)        Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

(8)        A tisztségviselők az őket megválasztó testületnek tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.

A tisztségviselőt tisztségéből az őt megválasztó testület visszahívhatja, ha munkáját nem megfelelően végzi.

(9)        Az egyesület tisztségviselőinek, továbbá a vezetőségi tagok, az ellenőrző, fegyelmi bizottsági tagok, a jelölőbizottság elnöke és tagjai, valamint a megyei küldöttgyűlés küldöttei megbízatása 5 évi időtartamra szól. Időközi választás esetén az adott ciklus végéig szól.

(10)    A tisztségviselő mandátuma megszűnik:

a./ a mandátum lejártával,

b./ halállal,

c./ lemondással,

d./ visszahívással,

e./ egyesületi tagsági viszonyának megszűnésével,

f)    a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,

g)    a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

h./ az egyesület megszűnésével.

(11) A tisztségviselők, továbbá a vezetőség, az elnökség, az ellenőrző , a fegyelmi bizottság tagjai és a megyei küldöttek a jelölőbizottság javaslata alapján kerülnek föl a jelölőlistára nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel.

A közgyűlés bármely tagja is jogosult jelöltet állítani, indokolt javaslat alapján.

Ez esetben a jelöltséghez a határozatképes közgyűlés jelenlévő tagjai többségi támogatása kell. Szavazáskor először a jelölőbizottság jelöltjére kell szavazni, majd annak eredménytelensége esetén a közgyűlésen jelöltté nyilvánított személyre.

(12) Megismételt szavazásra azon jelöltek esetén van szükség, akik nem szerezték meg a szavazat többséget (a jelenlévők több mint felének igen szavazata),  a megismételt szavazáson az tekinthető megválasztottnak, aki sorrendben a több szavazatot kapta a betölthető létszám erejéig.

AZ ELNÖK

17. §

(1)      Az egyesület vezetője és törvényes képviselője az elnök.

Az egyesület elnöke önálló, a közgyűlés választása alapján, mint egyszemélyi vezető irányítja az alkalmazottak munkáját.        A képviseleti jogot esetenként átruházhatja.

(2)      Gyakorolja az alapszabály alapján reáruházott jogköröket, így különösen:

a./    Felelős az egyesület törvényes és alapszabályszerű működéséért.

b./    Összehívja a közgyűlést, az elnökségi és vezetőségi ülést, s azokat levezeti. c./ Ellenőrzi a közgyűlés és a vezetőség határozatainak végrehajtását.

d./    Összehangolja és irányítja az elnökség és vezetőség munkáját.

e./    Utalványozási jogkört gyakorol.

g./    Dönt az egyesület pályázatainak benyújtásáról.

h./    Dönt a fegyelmi eljárás elrendeléséről, vagy fegyelmi eljárás mellőzésével figyelmeztetést, illetve írásbeli figyelmeztetést vagy megrovást alkalmaz.

(3)          Az elnököt akadályoztatása esetén az általános alelnök, a gazdasági alelnök helyettesíti. /Hatáskör a felsorolás sorrendjében/

(4)          Gyakorolja a munkáltatói jogot az alkalmazottak fölött.

AZ ÁLTALÁNOS ALELNÖK

18. §

(1)            Az általános alelnök az elnököt akadályoztatása esetén helyettesíti.

(2)            Koordinálja az állandó és eseti bizottságok munkáját, tájékoztatja az elnököt az egyesület bizottságainak munkájáról a bizottsági vezetők előterjesztései, beszámolói alapján.

(3)            Tájékoztatja az elnököt az egyesület pályázatai lehetőségeiről a témafelelősök előterjesztései alapján.

(4)            Koordinálja a pályázatok elkészítését, sikeres pályázat esetén annak végrehajtását.

A GAZDASÁGI ALELNÖK

19. §

(1)            Az alelnök az elnököt akadályoztatásuk esetén helyettesíti.

(2)            Az egyesület gazdasági, pénzügyi helyzetét figyelemmel kíséri, arról minden elnökségi és vezetőségi ülésen tájékoztatást ad.

(3)            Az éves költségvetést, zárszámadást, vagyonmérleget az elnökség, a vezetőség, majd elfogadás végett a közgyűlés elé terjeszti.

(4)            A jóváhagyott költségvetés keretei között, a vezető testületek határozatai alapján irányítja az egyesület gazdasági ügyeinek intézését, az okmányolt számadásokat, a pénz- és vagyonkezelést.

(5)            Koordinálja a pályázatok elkészítését, sikeres pályázat esetén annak pénzügyi végrehajtását.

 

JOGI és ÜGYRENDI FELELŐS

20. §

(1)            Vezeti a max. 3 fős bizottságot.

(2)            Megbízás alapján képviseli az egyesületet bírósági és egyéb jogi ügyletekben.

(3)            A bizottság véleményezi és ellenőrzi az alapszabály /módosítás/ és az egyesületi szabályzatok /módosítás/jogszabályoknak megfelelőség szerinti elkészítését.

(4)            Ajánlásokat készít az egyesület szerveinek működésének ügyrendi vonatkozásaiban.

(5)            Évente összefoglaló tájékoztatót ad az egyesület vezetőségének.

 

KOMMUNIKÁCIÓ FELELŐS

21.§

(1)            Feladata az egyesület életével kapcsolatos média megjelenéseinek figyelése. A nyilatkozattételre jogosultak körének tájékoztatása.

(2)            Figyeli az egyesülettel kapcsolatos írott és elektronikus média tartalmakat tájékoztatja folyamatosan az elnököt.

(3)            Az egyesület nyilvános és zárt honlapjainak szerkesztése, koordinálása, különös tekintettel a megjelenő tartalmak vonatkozásában.

(4)            Szervezi az egyesület kommunikációs csatornáin történő tájékoztatást (hírlevelek, SMS).

(5)            Évente összefoglaló tájékoztatót ad az egyesület vezetőségének.

 

  1. FEJEZET

SZAKOSZTÁLYOK

22.§

(1)     Az egyesület a szervezettebb működése érdekében (az egyéni és közösségi gondolkodás harmonizálására) és a horgászkultúra eltérő értékeihez kötődő csoportok működésének segítésére lehetőséget biztosít az egyesület keretein belül egyéni arculatú, önállóan és szabályozottan működő kisebb horgászközösségek, szakosztályok létrehozására.

(2)     Csak egyesületi tag lehet szakosztály tagja.

(3)     A szakosztály meghatározott céllal szerveződő csoport, mely a kitűzött feladatait az egyesület szakmai, erkölcsi és elvi iránymutatásai alapján, saját munkaterv alapján önállóan végzi.

(4)     A szakosztály nem jogi személy, önerőből képzett anyagi keretek között működik.

(5)     A szakosztály vezetőjét és tisztségviselőit a szakosztály tagjai választják nyílt szavazással.

(6)     A szakosztály vezetője képviseli a szakosztályt, tanácskozási joggal részt vesz az egyesület vezetőségének ülésén. A végzett munkáról tájékoztatja az egyesület vezetőségét. Évente beszámolási kötelezettséggel tartozik az egyesület vezetése irányában.

(7)    A szakosztály céljait, működésének feltételrendszerét a szakosztály szervezeti és működési szabályzat tartalmazza, melyet alapításkor a szakosztály készít el, de az egyesület elnöksége hagy jóvá.

(8)    A szakosztály a számviteli fegyelem betartása mellett önállóan gazdálkodik saját pénzügyi forrásaival.

(9)     A szakosztály üléseire a vezetőség képviselőt delegálhat.

  1. FEJEZET

AZ EGYESÜLET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA

23. §

  1. Az egyesület vagyona:
  2. követelésekből,
  3. tagdíjakból,
  4. a saját vizeire váltott területi engedélyek árából,
  5. az egyéb befizetésekből,
  6. támogatásokból,
  7. illetve ingó és ingatlan vagyonból áll.

Az egyesület ingatlanvagyonának, vagyoni értékű jogainak felsorolását a II.-es számú MELLÉKLET tartalmazza.

  1. Az egyesület tartozásaiért csak saját vagyonával felel.
  2. Az egyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után  meglévő vagyona csak horgász célokra fordítható.
  3. Az egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre az elnök az általános alelnök és a gazdasági alelnök közül kettő jogosult a pénzintézetnél bejelentett formában.
  1.           Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén kötelezettségeiért felelősséggel tartozik. Az egyesületre - a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével - megfelelően alkalmazni kell a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szabályait.
  2. FEJEZET

 

Adatkezelési és közzétételi szabályok

a)   Az egyesület, tagjairól személyes adatokat és horgászati tevékenységgel kapcsolatos adatokat tart nyilván.

b)   Az adatkezelés során köteles betartani az adatkezelésre vonatkozó törvényi és egyéb jogszabályi előírásokat.

c)   A tagnyilvántartás nem nyilvános, a tagokról személyes adatokat csak jogszabály előírása alapján vagy az érintett hozzájárulása esetén lehet kiadni.

d)   A közgyűlés és az egyesület szerveinek határozatai valamint az egyesület működése során keletkezett valamennyi irat nyilvános, abba, bárki betekinthet, az egyesület székhelyén.

e)   Az egyesület közzétételi kötelezettségeit a www.hohe.hu  honlapján teljesíti.

AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE

24. §

Az egyesület működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol.

  1. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. §

Ezt az alapszabályt a Szegedi Herman Ottó Horgászegyesület 2014 06. 28.-án tartott közgyűlése  2014. június 28.-i hatállyal elfogadta, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 2012 évben elfogadott és azóta többször módosított alapszabály.

 

Kelt: Szeged, 2014. június  28. napján





  1. MELLÉKLET

AZ EGYESÜLET ÁLTAL KEZELT VÍZTERÜLETEK

SOR-SZÁM

VÍZERÜLET NEVE:

HELYRAJZI SZÁM

SZELVÉNY SZÁM

TERÜLET



  • FEHÉRPART-SZILVÁS (Holt-Tisza)


    12+874-15+630

    27,0 ha



  • KERAMIT (bányató)


    SZEGED 02034/1

    6,8 ha



  • GUMIS (bányató)


    SZEGED 02039/1


    4,7 ha



  • TEJES (bányató)


    SZEGED 02039/1


    1,5 ha



  • TEMETŐ-TÓ (bányató)


    SZEGED 02039/1

    1,4 ha



  • ÚJSZEGEDI HOLT_MAROS


    SZEGED 01389/3,0141561


    6,0 ha



  • SÁNDORFALVI-TÓ (bányató)


    SÁNDORFALVA 0384/4


    10,5 ha



  • MEDENCÉS KIKÖTŐ


    SZEGED 02196/4


    3.0 ha



  • ALGYŐI FŐCSATORNA


    ALGYŐ 01259


    2,5 ha



    1. MELLÉKLET

    AZ EGYESÜLET INGATLAN VAGYONTÁRGYAI

    SSZ:

    VAGYONTÁRGY MEGNEVEZÉSE

    VAGYON TÍPUS



  • IRODA HELYISÉG


    SAJÁT TULAJDON



  • ÜDÜLŐ ATKAI FAHÁZ


    SAJÁT TULAJDON



  • FEHÉRPART-SZILVÁS


    FVM. HASZONBÉRLET



  • KERAMIT BÁNYATÓ


    ÖNK. HASZONBÉRLET



  • GUMIS BÁNYATÓ


    ÖNK. HASZONBÉRLET



  • TEJES BÁNYATÓ


    ÖNK. HASZONBÉRLET



  • TEMETŐ-TÓ


    ÖNK. HASZONBÉRLET



  • ÚJSZEGEDI HOLT_MAROS


    ÖNK. HASZONBÉRLET



  • SÁNDORFALVI-TÓ


    SAJÁT TULAJDON



  • MEDENCÉS KIKÖTŐ


    FVM. HASZONBÉRLET



  • ALGYŐI FŐCSATORNA


    FVM. HASZONBÉRLET

    Bejelentkező űrlap

    0543588
    Ma
    Tegnap
    Ezen a héten
    Ebben a hónapban
    Múlt héten
    Múlt hónapban
    Összesen
    46
    637
    46
    539731
    5638
    16254
    543588
    Saját IP: 54.163.209.109
    2017-12-11 04:44

    Jelenleg 28 vendég és 0 felhasználó van vonalban.