„Ha majd elmegyek, őrizd, ami voltam.
A köveket, amikben elbotoltam.
A fényeket, mik sajogtak, miket hittem.
És ne félj majd, a kínokat magammal vittem.
Mindent, ami fájt.
Éhes éjjeleket, keserves homályt.
S itt hagyom a szépet.
Amit vágytam, ami éget.
Ha majd elmegyek, őrizd, ki szerettem volna lenni.
Őrizd, hogy ne féljek elmenni." (B. Szabó Károly)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy drága szerettünk, Fakan Zoltán 70 éves korában, hosszan tartó, méltósággal viselt betegség után elhunyt.

Utolsó útjára július 31-én 11 órakor kísérjük a szegedi Dugonics temetőben.

Kérjük, kegyeletüket egy szál virággal róják le, a személyes részvétnyilvánításoktól pedig tekintsenek el.

Gyászoló szerettei