Szegedi Herman Ottó Horgászegyesület

Hatályos 2024. 01. 01.-től

A horgászattal kapcsolatos jogszabályok és egyéb rendelkezések érvényre juttatása, a fegyelmi vétséget elkövetők felelősségre vonásának egységes rendje érdekében az egyesület közgyűlése az alábbi szabályzatot fogadja el:

A FEGYELMI ELJÁRÁS CÉLJA

1. §

A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, az alapszabály, az egyesület testületi szervei által hozott határozatok, szabályok, a társadalmi együttélés szabályai megtartásának, valamint a szervezeti élet tisztaságának biztosítása, illetve a cselekménnyel arányban álló elmarasztalással az elkövető egyesületi tag és horgászszervezeti tagság visszatartása hasonló magatartástól.

FEGYELMI VÉTSÉGEK

2. §

Fegyelmi vétséget követ el az a horgász egyesületi tag:

1. aki ellen halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) összefüggő szándékos bűncselekmény miatt a bűnüldöző, illetve igazságügyi szervek jogerős elmarasztaló határozatot hoztak;
2. akit halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) kapcsolatos cselekményért jogerősen halgazdálkodási vagy halvédelmi bírsággal sújtottak, illetve horgászattal összefüggő környezet- és természetvédelmi szabálysértés elkövetésében jogerősen vétkesnek találtak.
3. aki a horgászattal, illetőleg a környezetvédelemmel kapcsolatos törvényeket, jogszabályokat megsérti, és a cselekmény végrehajtásában tetten értek,
4. aki a MOHOSZ, a Herman Ottó Horgász egyesület és más vízhasznosító egyesületek, horgászszervezetek által megszabott és közzétett horgászrendi előírásokat, a horgászat etikai szabályait megszegi,
5. aki az egyesületi alapszabály, a választott szervek határozatai, a társadalmi együttélés szabályai ellen vét, vagy az egyesületek, horgászszervezetek alapszabályszerű működését veszélyezteti;
6. aki a fegyelmi szerv idézésére a fegyelmi tárgyaláson, mint tanú, kellő indok nélkül nem jelenik meg, vagy ott rosszhiszeműen valótlant állít.

HATÁSKÖRÖK

3. §

(1) Az egyesület elnöke és a Fegyelmi Bizottság elnöke a hatályos jogszabályok alapján döntenek arról, hogy a szabályszegés alapján a Kormányhivatal felé továbbítják-e a halőri, vagy egyéb szabálysértésről szóló dokumentumokat, vagy az egyesület saját hatáskörben jár el a szabályszegővel szemben.

(2) Az egyesület Fegyelmi Bizottságának hatáskörébe tartozik az egyesület választott testületének tagja, vagy megbízott tisztségviselője által elkövetett a 2. §. c./ - f./ pontja szerinti fegyelmi vétség elbírálása is.

(3) A 2.§ /- f./ pontja szerinti fegyelmi vétségek elsőfokú elbírálása a vétség szerinti illetékes hatóság által kezdeményezett ill. lefolytatott eljárások kivételével az egyesületi Fegyelmi Bizottság hatáskörébe tartozik. A fegyelmi eljárásra az az egyesület fegyelmi bizottsága illetékes, amelynél az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás kezdeményezésének és elrendelésének évében az állami horgászjegyét kiváltotta. Kettős tagság esetében, ha a fegyelmi vétséget elkövető személy az eljárást elrendelő horgászegyesületből kilép, az eljárás lefolytatását kezdeményezni kell a másik horgászegyesületnél. Olyan kettős tagság esetében, amikor a fegyelmi vétséget elkövető személy egyik horgászegyesületnél sem váltott állami horgászjegyet, az eljárás lefolytatására a Halászati Hatóság az illetékes.

(4) Másodfokon fegyelmi ügyben a Horgászegyesület vezetősége jár el.

AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA

4. §

(1)A fegyelmi eljárást kezdeményezhet az egyesület elnökén keresztül:

• halászati őr, társadalmi őr,
• vízhasznosító, területi engedélyt kibocsátó szervezet,
• megalapozottan, bizonyítékokkal alátámasztottan bármely személy írásban, két tanúval hitelesített     formában az egyesület elnökéhez címezve
• a halászati, a vízügyi, a környezetvédelmi, a természetvédelmi és más hatóságok.

(2) Fegyelmi eljárás csak az egyesületi tag ellen és kizárólag írásban rendelhető el.

Az értesítésben részletesen ismertetni kell vele az általa elkövetett fegyelmi vétséget.

(3) Elrendelésre jogosultak: az illetékes egyesület közgyűlése, elnöksége vagy elnöke.

(4) Az egyesület elnöke a tudomására jutott fegyelmi vétségek kivizsgálásáról, vagy a fegyelmi eljárás elrendeléséről – tudomására jutását, illetve írásos anyag kézhezvételét követően – 30 napon belül gondoskodni köteles.

(5) Az egyesület elnöke a fegyelmi tárgyalás időpontját közli a szabálysértővel az eljárás megindításáról szóló értesítésben.

Az egyesület elnöke az Alapszabály 17.§ h./pont alapján jogosult fegyelmi eljárás mellőzésével „figyelmeztetés” ill. „megrovás” fegyelmi büntetés alkalmazására jogosult. Ez esetben köteles döntését a Fegyelmi Bizottság elnökével előzetesen egyeztetni. A szabályszegőt köteles írásban értesíteni.

Ha a horgászegyesület tagja a 2. §. a./, b./, c./, d./ e./ bekezdésében foglalt cselekményeket követte el, az egyesületi fegyelmi eljárás megindítása kötelező.

FEGYELMI ELJÁRÁS MELLŐZÉSE

5. §

(1) Abban az esetben, ha a szabályszegő egyesületi tag a helyszínen felvett dokumentumban / halőri jegyzőkönyvben, vagy más jegyzőkönyvben / elismeri és aláírásával igazolja a szabályszegés tényét a fegyelmi tárgyalási eljárás mellőzhető. Ebben az esetben az egyesület elnöke és a Fegyelmi Bizottság elnöke együttesen dönt az elkövető büntetésének mértékéről a később rögzített büntetési tételek figyelembevételével.

(2) A Fegyelmi Határozatot az egyesület elnöke és a Fegyelmi Bizottság elnöke hitelesíti és az egyesület elnöke küldi postai úton a szabályszegő részére

A FEGYELMI BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE

6. §

(1) A Fegyelmi Bizottság ülése akkor határozatképes, ha a Bizottság tagjai közül 3 fő jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

(2) Nem járhat el konkrét ügyben a Fegyelmi Bizottság tagjaként a sértett, továbbá aki a fegyelmi eljárás alá vont tagnak, vagy sértettnek egyenes ági rokona, házas- vagy élettársa, vagy testvére, illetve aki az eljárás alá vont taggal vagy sértettel munkajogi alá-, vagy fölérendeltségi, vagy egyéb függőségi kapcsolatban áll. Nem működhet közre az eljárásban az, aki a Fegyelmi Bizottság tagjaként a fegyelmi eljárás kezdeményezésében részt vett, valamint az sem, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból (pl.: elfogultság) nem várható el.

(3) A másodfokú eljárásban nem vehet részt az, aki a felülvizsgált határozat meghozatalában, illetőleg – vizsgálóbiztosként – az azt megelőző eljárásban részt vett.

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

7. §

(1) A Fegyelmi Bizottság elnöke gondoskodik az eljárás szabályszerű lefolytatásáról. Bonyolultabb ügyekben a tényállás tisztázása céljából a bizottság tagjai közül vizsgálóbiztost jelölhet ki, vagy a kivizsgálást maga is foganatosíthatja.

(2) Az egyesület elnöke a fegyelmi ügy tárgyalását az iratok beérkezésétől számított 30 napon belül köteles kitűzni, vagy – szükség esetén – annak kivizsgálását elrendelni. A kivizsgálás legfeljebb 60 napig tarthat.

(3) Az eljárás alá vont tagot tértivevényes ajánlott levélben és azzal a figyelmeztetéssel kell a kitűzött tárgyalásra megidézni, hogy igazolatlan távolmaradásával a tárgyalás megtartását nem akadályozza, bizonyítékait, tanúit legkésőbb a kitűzött tárgyaláson bejelentheti, illetve tanúit magával hozhatja.

(4) Ha az elkövető a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését az ellenőrzés során elismerte és ezt a feljelentésen aláírásával tanúsítja, a bizonyítási eljárást és a fegyelmi tárgyalás mellőzhető.

A vétség elismerésének hiányában is mellőzni lehet a bizonyítási eljárást csekélyebb jelentőségű fegyelmi vétségek esetén, ha a feljelentést hivatalos személy (rendőr, halászati őr, társadalmi ellenőr stb.) tette.

(5) Azok, akiknek a tárgyaláson való meghallgatása szükséges az egyesület tagjai közül –megidézhetők, mások pedig meghívhatók. Az idézés kézhezvétele és a tárgyalás megtartása közötti minimális határidő nyolc nap.

(6) A tárgyalás nyilvános, azon az egyesület tagjai részt vehetnek. Az eljárás alá vont tag indokolt kérelmére azonban zárt tárgyalást lehet elrendelni. Amennyiben erkölcsi okok indokolják, a bizottság elnöke a tárgyalásról az ifjúsági tagokat kizárhatja.

(7) Az Fegyelmi Bizottság elnöke megállapítja a tárgyalás megtartásának szabályszerű feltételeit, számba veszi a megjelenteket, felveszi az eljárás alá vont tag személyi adatait, tisztázza az esetleges elfogultsági körülményeket. Elfogultsági kifogás előterjesztése esetén, a kifogásolt tag nyilatkozata, valamint az esetleges bizonyítás felvétele után – a kifogásolt tag és az eljárás alá vont személy távollétében – a Bizottság kellő indoklással dönt az elfogultsági kifogás elfogadásáról vagy elvetéséről. Ezután következik az ügy ismertetése, majd az elnök meghallgatja az eljárás alá vont tagot, akihez a Bizottság tagjai is kérdéseket intézhetnek. Ezután kerül sor a Fegyelmi Bizottság által szükségesnek tartott bizonyítás felvételére.

(8) Ha az eljáró Fegyelmi Bizottság úgy ítéli meg, hogy a határozathozatalhoz elegendő alap áll rendelkezésre, a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja és a további esetleges bizonyítékok vizsgálatától eltekint. A bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

(9) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek az eljáró Fegyelmi Bizottság megnevezését, tagjainak nevét, a jegyzőkönyvvezető és a hivatalból megjelenő más személyek nevét, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, foglalkozását, egyesületének nevét, horgászkártyájának  és állami horgászjegyének számát, esetleges viselt tisztségét, az eljárás alá vont tag érdemi nyilatkozatát a terhére rótt fegyelmi vétség tekintetében, védekezését, a tanúk vallomásának lényegét és az itt elhangzott indítványokat kell tartalmaznia.

(10) A jegyzőkönyvet az eljáró Bizottság tagjai és – amennyiben a jegyzőkönyvet nem  annak valamelyik tagja vezeti – a jegyzőkönyvvezető és az eljárás alá vont tag írja alá.

(11) A Fegyelmi Bizottság zárt ülésén hozza meg határozatát, amelyet az elnök azonnal kihirdet, vagy a kihirdetésre legfeljebb nyolc napon belül újabb határnapot tűz ki.

(12) Ha a Bizottság a bizonyítási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy az eljárás alá vont személy

1. terhére rótt cselekmény nem fegyelmi vétség;
2. a terhére rótt cselekményt nem követte el, illetőleg
3. a terhére rótt cselekmény elkövetése megnyugtató módon nem bizonyítható;
4. terhére rótt fegyelmi vétség elévült az eljárást határozattal megszünteti.

(3) A határozatot írásba kell foglalni. A határozat három részből áll. Az első rész a Bizottság megjelölését, az ügy számát, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, egyesületének nevét, esetleges viselt tisztségét, horgászkártyájának és állami horgászjegyének számát, a tárgyalás helyét és idejét tartalmazza.

A határozat második – rendelkező – részének az eljárás alapját, a fegyelmi ügyben hozott érdemi döntést és a fellebbezési jog tekintetében nyújtott tájékoztatást kell megjelölni.

Emellett rendelkezni kell

1. az eljárás megszüntetése esetén az esetleg korábban bevont, kizárólag az eljáró egyesület vizére érvényes területi engedély, illetve a korábban bizonyítékként elvett, elkövetéshez használt eszközök visszaadása felől,
2. elmarasztaló határozat esetén:

• az egyesület vízterületére érvényes területi engedély visszaadása felől, ha azt korábban tévesen vonták be, illetőleg ha a területi engedély visszavonása a kiszabott büntetésnek nem vele járó következménye;
• az eljárás alá vont egyesületi választott testületi tag, illetőleg megbízott tisztségviselő tisztségéből való visszahívásának indítványozása felől, ha azt a fegyelmi szerv indokoltnak tartja;
• a korábban bizonyítékként elvett, elkövetéshez használt eszközök visszaadása felől, ha az egyesület, a vízhasznosító, a Fegyelmi Bizottság nem kezdeményezi a halászati, illetve más, rendőrségi vagy szabálysértési hatóság eljárását.

A határozat harmadik – indokolási – része a megállapított tényállást, a bizonyítékok megjelölését, azok mérlegelését, lényegében a Bizottság meggyőződésének indokait, továbbá a súlyosbító és enyhítő körülményeket tartalmazza.

8. §

(1) Az indokolást is tartalmazó határozatot az eljárás alá vont taggal lehetőség szerint a kihirdetéskor kell átvetetni és az átvételt írásban elismertetni, vagy tértivevényes ajánlott levélben részére 8 napon belül megküldeni. Ajánlott levélben meg kell küldeni továbbá a határozatot az eljárást kezdeményező és elrendelő szervnek vagy személynek.

(2) Az elsőfokú határozat fellebbezés hiányában a kézbesítést követő tizenhatodik napon, ha pedig a fellebbezésre jogosultak az elsőfokú határozat kihirdetése után fellebbezési jogukról valamennyien lemondtak – a lemondáskor jogerőre emelkedik.

9. §

(1) A fegyelmi büntetéseket a határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul be kell jegyezni a HORINFÓ netes felületre. A bejegyzésben dátumszerűen fel kell tüntetni a fegyelmi büntetés hatályának első és utolsó napját.

(2) A hónapokban, illetőleg években megállapított fegyelmi büntetés kezdő napja az a nap, amelytől kezdődően az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban megjelölt jogát ténylegesen nem gyakorolhatta. Ha felfüggesztették az elkövetőnek az egyesület vízén és az eljárást kezdeményező vízhasznosító vízén a horgászathoz való jogát és területi engedélyét is bevonták, a bevonást követő idő beszámít a jogerős fegyelmi határozatban megállapított időtartamba.

Amennyiben viszont az eljárás során ilyen intézkedésre nem kerül sor, a fegyelmi büntetés letöltése akkor kezdődik, amikor a jogerős határozat alapján az elkövetőt ténylegesen is megfosztják a joggyakorlás lehetőségétől.

Az eljáró egyesület vízterületén a horgászattól való eltiltás nem érinti az állami horgászjegy váltásának törvényi szabályozottságát. Tehát az egyesületnek joga van akár több évig az egyesület vízéről való eltiltáshoz, ami nem az állami horgászjegy váltásának lehetőségét érinti, hanem kizárólag az adott víz területi engedélyének megváltási korlátozását. Fellebbezés esetén a másodfokú határozatot hozó fegyelmi szerv határozatának kihirdetése után azonnal bevezetik a HORINFÓ netes felületre és egyben bevonják a meghatározott okmányokat is. Amennyiben erre nincs lehetőség – mert pl. az elkövető nem jelent meg a tárgyaláson – ezeket az intézkedéseket a jogerős határozat kézhezvétele után az ügyben első fokon eljárt Fegyelmi Bizottság köteles megtenni, illetve, ha a fegyelmi határozat első fokon jogerőre emelkedett, az e bekezdésben szabályozott kötelezettség az elsőfokú határozatot hozó Fegyelmi Bizottságot, valamint az egyesület vezetőségét terheli.

(4) A Fegyelmi Bizottság a tárgyévi munkájáról az évi rendes közgyűlésen számol be.

FELLEBBEZÉS

10. §

(1) Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen, annak kézbesítésétől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet az elsőfokú fegyelmi szervnél kell benyújtani.

(2) Fellebbezésre jogosultak: az eljárás alá vont tag és az eljárást elrendelő szerv, vagy személy. A fellebbezés halasztó hatályú.

(3) A fellebbezést az elnök – az ügy irataival együtt – a fellebbezési határidő lejártától számított nyolc napon belül köteles megküldeni a másodfokú szervnek.

(4) Ha a fellebbezési eljárásban eljáró szerv a fellebbezést alaptalannak találja, azt elutasítja, ellenkező esetben az elsőfokú határozatot részben vagy egészében megváltoztathatja, vagy a határozat hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú szervet új eljárásra és új határozathozatalra utasíthatja.

(5) A fellebbezési eljárásban eljáró szerv az elsőfokú határozatban kiszabott büntetést csak erre irányuló fellebbezés esetén súlyosbíthatja.

(6) Ha a fellebbezési eljárásban eljáró szerv a fellebbezést érdemben elbírálta, a hozott határozat a kihirdetéssel jogerőre emelkedik. A másodfokú határozat ellen az egyesületi fegyelmi szerveknél további fellebbezésnek helye nincs.

(7) Amennyiben a határozatokban fegyelmileg vétkesnek bizonyult személy a másodfokú határozatban foglaltakat nem fogadja el, jogorvoslati kérelemmel bírósághoz fordulhat. Ez esetben az Egyesület jogosult kikötni a Szegedi Városi Bíróság illetékességét.

ELÉVÜLÉS

11. §

Ha a fegyelmi vétség elkövetése óta több mint egy év, vagy ha az eljárás elrendelésére hivatott személy vagy szerv tudomására jutásától három hónap eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható, kivéve, ha az ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult. Ez utóbbi esetben az egy év elévülési idő a büntető, vagy szabálysértési eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.

PERÚJÍTÁS

12. §

 A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónap alatt a fegyelmileg sújtott személy az ügy perújítását kérheti, ha olyan új bizonyítékot jelöl meg, mely az alapeljárásban terhére megállapított tényállás megdöntésére és ennek eredményeként kedvezőbb határozat hozatalára alkalmas. A perújítás elrendelése vagy a perújítási kérelem elutasítása az alapeljárást lefolytató egyesület elnökségének, vezetőségének a hatáskörébe tartozik. A perújítást elrendelő, illetve elutasító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Egyébként erre az eljárásra is a fegyelmi eljárás általános rendelkezései az irányadók.

ELJÁRÁS IFJÚSÁGI TAGGAL SZEMBEN

13. §

(1) Ifjúsági taggal szemben elsődleges cél a nevelés, ezért a fegyelmi eljárás elrendelése előtt – súlyos elbírálás alá eső esetek kivételével az ifjúsági tag megidézésével egyidejűleg fel kell kérni a szülőt, vagy a gyámot is a megjelenésre, hogy általános magatartására vonatkozó véleményt adjon.

(2) Az ifjúsági tag elleni intézkedések előtt ki kell kérni az ifjúsági felelős véleményét is.

FEGYELMI BÜNTETÉSEK

14. §

(1) Fegyelmi büntetések:

1. figyelmeztetés;
2. megrovás;
3. az egyesület vízterületein meghatározott idejű eltiltás (ami horgászrendi vétség esetén az adott vízterületre vonatkozó területi engedély váltásának a tilalmát jelenti);
4. az eljáró egyesületben a tagsági jogok meghatározott ideig tartó felfüggesztése;
5. egyesületből meghatározott időre szóló kizárás;
6. a fegyelmi határozatban megjelölt egyesületi létesítményből, horgásztanyáról meghatározott időre szóló kitiltás.

(2) Az egyesület választott testületének tagja, illetőleg megbízott tisztségviselője által elkövetett, a 2. §. f./ pontja szerinti fegyelmi vétség esetében csak a 14. §. (1) bekezdés a./ és b./pontjában megjelölt fegyelmi büntetést lehet kiszabni, valamint indítványozni lehet az eljárás alá vont személy tisztségből való visszahívását.

(3) A 14. §. (1) bekezdésének c./ - f./ pontjai alapján kiszabható büntetés végrehajtása - rendkívüli méltánylást érdemlő esetben – legfeljebb kétévi próbaidőre felfüggeszthető. Nem kerülhet sor azonban felfüggesztésre, ha a 14. §. (1) bekezdésének f./ pontja alapján kirótt büntetés időtartama az egy évet meghaladja. Ha a próbaidő eredményesen telt el, a fegyelmi büntetés hatályát veszti. Amennyiben azonban a fegyelmi eljárás alá vont tag a próbaidő alatt újabb fegyelmi vétséget követ el és emiatt ismét fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, ebben a határozatban el kell rendelni a korábban kiszabott, de próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetés végrehajtását is.

15. §

Fegyelmi eljárás során alkalmazandó büntetések mértéke az 1.sz. mellékletben találhatók. 

1.sz. Melléklet

2022.01.01-től HATÁLYOS

Egyes szabálysértések esetén kiszabható büntetések (horgászattól való eltiltás meghatározott időtartamra: a HOHE kezelésében lévő vízterületeken elkövetett szabálysértések esetén a hatóságok, illetve az arra jogosult szervek által kiszabott, határozatban rögzített büntetési tételeken túlmenően az egyesületnél alkalmazandó - az egyesület kezelésében lévő vízterületeken történő horgászattól való - eltiltások mértéke.

1. Tiltott eszközökkel folytatott, jogtalan halfogási tevékenység; Örökös eltiltás
2. Az ellenőrzésre jogosult személy tettleges bántalmazása; Örökös eltiltás
3. A horgászat során más horgász, ill. egyesületi vezető tettleges bántalmazása; Örökös eltiltás
4. Tilalmi időben, a tilalommal védett halfaj megfogás utáni megtartása. 1-3 év
5. Méreten aluli hal megtartása 1-3 év, minden további hal megtartása estén 1 évvel növekszik, de maximum 5 év.
6. Méretkorlátozás alá eső halfajok darabszámára vonatkozó korlátozás túllépése; 1-3 év
7. Érvényes területi jegy nélküli horgászat; 3 év
8. Szabályos eszközökkel, de szabálytalan módon való horgászat; 1-2 év
9. Egy időben alkalmazható horgászkészségek számának egy darabbal történő túllépése. 3 év Minden további bot estén 1 évvel növekszik, de maximum 5 év
10. Zsákmány bejegyzésének elmulasztása és fogási napló helytelen vezetése első alkalommal: 6 hónap, ismételt elmulasztása esetén; 2 év
11. Az ellenőrzésre jogosult személy felhívása esetén a horgászatra jogosító igazolványok felmutatásának vagy a horgász zsákmány bemutatásának megtagadás, és emiatt rendőri intézkedés kérése esetén; 2 év 
12. A vízterületen, az egyesület irodájában tanúsított etikátlan, a társadalmi együttélés normáit súlyosan sértő viselkedés, más horgászok indokolatlan zavarása, közbotrány okozás 1-2 év(ittas állapotban történő elkövetés esetén 2-3 év)
13. Partrongálás, szemetelés, szemetes helyen való horgászat, horgászvízen érvényes szabályok megszegése, a parton elhelyezett létesítmények rongálása, mólóhasználati szabályok megsértése; 1 év

2024.01.01-től HATÁLYOS

14. Illetéktelen mólóhasználat első alkalommal figyelmeztetés.
15. Illetéktelen mólóhasználat második alkalommal 3-6 hónap területjegy bevonás, amit a HORINFÓ rendszerbe rögzít a halgazdálkodó.
16. Illetéktelen mólóhasználat többszöri előfordulás esetén (1-év) területjegy bevonás, amit a HORINFÓ rendszerbe rögzít a halgazdálkodó.